JELENTŐS VÁLTOZÁSOK AZ ELŐREHALADOTT TÜDŐRÁK TÚLÉLÉSÉBEN AZ ELMÚLT
ÉVTIZEDBEN MAGYARORSZÁGON- A MINDENNAPI GYAKORLAT ALAPJÁN
Előadó: Dr Gálffy Gabriella MD. PhD MSc
Református Pulmonológiai Centrum
Cél: Az immunterápia jóváhagyása a késői stádiumú nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésére új
perspektívákat nyitott a túlélési eredmények javításában az elmúlt évtized során. Mindezek mellett a
Covid-19 járvány idejére vonatkozó, ugyancsak a NSCLC populációra vonatkozó túlélési adatok még nem
állnak rendelkezésre. Tanulmányunk célja az volt, hogy elemezzük és összehasonlítsuk az előrehaladott
stádiumú tüdőrákos betegek túlélési eredményeit a modern immunonkológiai terápiát megelőző és az
azt követő időszakban Magyarországon, valamint elemezzük a járvány hatását a túlélési eredményekre a
Magyar Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisa alapján.
Módszer: A retrospektív, hosszú időtávot lefedő tanulmányunkba azon, 20 évnél idősebb betegeket
vontuk be, akiknél előrehaladott stádiumú tüdőrákos megbetegedést (LC) (ICD-10 C34) diagnosztizáltak
2011. január 1. és 2021. december 31. között, és szisztémás tumorellenes (Systemic anticancer
treatment) kezelést kaptak, tűdőrákhoz köthető műtéti beavatkozás nélkül. A túlélési eredményeket a
diagnózis éve, nem, életkor és a tüdőrák morfológiai eredménye alapján értékeltük.
Eredmények: Magyarországon a NEAK adatbázisa alapján összesen 35,416 olyan tüdőrákos beteget
diagnosztizáltak előrehaladott stádiumban, akik a vizsgálati időszak alatt szisztémás tumorellenes
kezelést kaptak (átlagos kor a diagnóziskor: 62,1-66,3 év volt). Az adenokarcinómával diagnosztizált
tüdőrákos betegek körében a 3 éves túlélési arány jelentősen magasabb volt azoknál, akiket 2019-ben
diagnosztizáltak, mint azoknál, akiket 2011-2012-ben (28,7% [95%CI: 26,4% -30,9%] versus 14,45% [95%
CI:13,21% -15%]). Hasonlóan kedvező javulást tapasztaltak a laphámkarcinómás tüdőrákos betegek
esetében is. A túlélésben elért javulás fenntartható volt mindkét betegcsoportban a Covid-19 járvány
idején is (2020–2021), annak ellenére, hogy a tüdőrákos betegek morbiditása és mortalitás a COVID-19
járvány esetén irodalmi adatok alapján jelentősen magasabb volt. Ugyanakkor, a vizsgálati időszakban
nem találtunk jelentős javulást (változást) a kissejtes karcinómával diagnosztizált betegek túlélésében. A
vizsgálati időszak elején (2011-2016 között) a platina alapú kemoterápia volt a leggyakoribb
elsővonalbeli kezelés, azonban 2017-től a másodvonalban, majd 2019-től az első vonalban is megnőtt az
alkalmazott modern immunterápia aránya a túlélés javulásával párhuzamosan.
2
Következtetés: A magyar adenokarcinómás tüdőrákos (NSCLC) betegek 3 éves túlélési esélye
megduplázódott az elmúlt évtizedben, mellyel párhuzamosan a laphámrákos betegek túlélési aránya is
jelentősen javult. Az immunterápia másod, majd elsővonalbeli bevezetése valószínűleg hozzájárult
ezekhez a jelentős eredményekhez, mely túlélési esélyek a Covid-19 járvány alatt is fenntarthatóak
voltak.